FALUMÚZEUM

Szeptembertől a múzeum ingyenesen nyitva tart az érdeklődők számára minden héten csütörtökönként 10.00 – 14.00 óráig.

Előzetes egyeztetés alapján hétvégén is szívesen várjuk a látogatókat.

Telefon: +3670 322 5369

 

“A szűkebb környezetről szól ez a kiadvány, ahol élünk és dolgozunk, amely legközelebb áll a szívünkhöz. Az egész falunak és az érdeklődő kiállítás látogató közönségnek mutatjuk be a szülőfalu – ezen keresztül a haza – szeretetének ápolását. A pedagógusi felelősségtudat és sokéves kutató tevékenység hátterében gondoltam arra, hogy a néphagyomány által őrzött értékeket minél fiatalabb korban kell megismertetni és közzétenni a helyi ismereteket.”

dr. Mándics Mihály

A FALUMÚZEUM

Nem a szokásos kerek évforduló, mindenesetre arra sarkall bennünket, hogy e kis összeállítással visszatekintsünk az elmúlt évekre. Ezzel szeretnénk ünnepelni múzemunk alapítását.

A falumúzeum három évszázad közös sorsát tárja a látogató elé: a magyarsággal sorsközösségben élő bunyevácok és németek hazát építő szimbiózisáról, az együttélés során kialakult hagyományos kultúrájáról villant fel a képeket. Mindaz, ami a múlt emlékeiből ebben a hajlékban látható, az a Honismereti Baráti Kör keretei közt a csávolyiak rokonszenves lokálpatriotizmusának köszönhetően összegyűjtött ajándék. Öt évtizeddel ezelőtt jött létre az alkalmi helytörténeti-gyűjtemény kiállítási anyagából. Alapítása e sorok írójának nevéhez kötődik, mint a „Baráti Kör˝ elnökéhez. A gyökerei messzebb nyúlnak vissza. Az 1959/60-as tanévben alakítottuk meg az iskolai és felnőtt korosztály honismereti-helytörténeti szakkörét. Tagjaik az évek során számos helyi, területi és országos vetélkedőn vettek részt. Megszakítás nélkül 1962-től napjaink eseményeinek krónikaszerű lejegyzése folyik. 1970-ben e műfajjal országos pályázaton első díjat nyertünk. Ugyancsak a „ Hej, regő rejtem…˝ rádiós vetélkedőn országos döntőbe jutottunk. Tengerpart volt a jutalom. Vagy a felnőtt korosztály által bemutatott „Megbékélés˝ című 59 perces rádió dokumentumjáték – községtörténet lakodalmas keretben -, melyet több mint tízszer sugárzott a rádió. (Maráz László műve az 1976-os Prix Itálián az olasz sajtó díját kapta.)

Nem szokatlan, hagy a szülőfalunkról – gyűjteményünkről – sajtóban, rádióban, tv-ben is tudósítanak. A rólunk szóló tudósításokat, magnó – és videófelvételeket archívumunkban őrizzük a fotónegatívumokkal együtt. Múzeumunkban ilyen előzményekkel a mintegy négyezer tárgyi emlék állandóan bővül. Minden tárgynak külön története van! Az adományozókról, mecénásainkról nyilvántartást vezetünk.

A Csallóközből ideszármazott magyarok emlékét is méltóképpen őrizzük.

Látogatottságáról és az elismerésekről a vendégkönyvünk bejegyzései tanúskodnak. Nem ritka a külföldi vendég sem. Szerénytelenség nélkül állítom, hogy a kollektív munka gyümölcse beérett és tevékenységünk túlnőtt a falu,sőt ország határán kívül is jubíleumi esztendőben a szűkebb haza, községünk értékeinek összegyűjtése, megóvása és közkinccsé tétele érdekében.

Célunk, hogy olyan állampolgárokat neveljünk, akiknek általános műveltsége a hagyományismeretre is kiterjed, s akik érzelmileg is kötődnek a népük – vagy nemzetiségük – hagyományos kultúrája által őrzött értékekhez.

 

Nézzük, hol és mi minden látható nálunk:

Az utcai bejárattal (Eötvös u. 1.) rendelkező épületrész, melyben 1988 óta a falumúzeum otthonra lelt, a falu legmódosabb német gazdájának egykori, utcafrontos háza volt, oktatás célját szolgálja.

A belépőben a község térképével és nagyméretű első pecsétjével szembesülünk. Az üvegszekrényben régi saját készítésű gyermekjátékok láthatóak, vele szemben kegytárgyak, relikviák…

Az utcafront első helyiségében a község történetének főbb dokumentumait tárja elénk napjainkig, a község makettjével együtt, fényképeken, térképeken, tablókon megőrzött események, háztípusok. A Község szülötteinek könyvei: (Keszthelyi Ernő, dr. Mándics Mihály, Szekulity Péter, Vidákovics Róza. Tankönyvírás: Mándics Izabella.)

A második helyiség vitrinjében felöltöztetett bábukon az itt élő három –magyar, bunyevác, német, – etnikai csoport népviseletét, ruházkodását mutatja be. Külön tárolókban és paravánon látjuk a nemzetiségi megoszlásnak megfelelően a hímzéskultúra – népművészet – legszebb darabjait, jellemző szőtteseit, textíliáit –a háziipar készítményeit – és a köznapi paraszti ruházat egyes darabjait.

A harmadik nagyobbik helységben mutatjuk be a régi csávolyi néprajzi hitelességű szobabelsőt-lakhelyet. A paraszti család berendezése, felszerelése a századforduló népéletéből ad ízelítőt: Banyakemence sarokpaddal, helyben készültfestett tulipános láda, ágy díszhuzattal, sifonér (szekrény), sublód – rajta elrendezve a házi oltár – , bölcső, állóka, vesszőből font babakocsi, öntöttvas sparhert (tűzhely), dagasztő teknő, háztartási eszközök-edények…Középütt a szövőszék. Falon feszület és szentképek a kor ízlését és hangulatát idézik.

Az udvar felöli kis helyiség üveg szekrényeiben kaptak helyet a katonai és egyéb történeti-néprajzi jellegű tárgyi emlékek. (Egyháztörténeti emlékek. Intézmények, események fotóalbumai, tablói). Ízelítőt kapunk a helybéli képzőművészeti alkotásokból. Itt kaptak helyet a kismesterségek eszközei.

Legnagyobb helytörténeti-kiállítótermünk fekvő tárlóiban és szekrényeiben a község szárnybontásától napjainkig ismerkedhetünk a község lakóinak életével – a különböző korból származó – dokumentumain, tárgyi emlékein és tablóin keresztül. Régészeti leletek, pénzek, jelvények, igazolványok… Óra, lámpa, rádió és cserépedény-korsó gyűjtemény. Elődeink munkaeszköz gyűjteménye: földművelés, állattartás, pásztorkodás, vízi élet, szőlőtermesztés témaköréből említésre méltó.

Ez a terem a szellemi élet, írott hagyományok gyűjteménye: községi krónikakötetek 1962-től napjainkig, intézménytörténetek, pályamunkák. Szakdolgozatok, plakátgyűjtemény, régi újságok, kalendáriumok, amatőr fényképek, magnó – és videofelvételek, visszaemlékezések… Igen gazdag anyag.

Az udvarba néző teremben az iskolatörténet tárgyi és szellemi emlékeit mutatjuk be a „régi tanterem rekonstruálásával˝. Korabeli óvodai és iskolai bútorok – pad, asztal, tábla, harmónium-, felszerelések, szemléltetőeszközök. Korabeli tankönyvek, füzetek, térképek… Iskolai zászló 1928. Szívgárdisták zászlaja. Emléktáblák márványból, sírkövek, s néhány iskolai élettel kapcsolatos tabló, tanyasi élet.

A kiállítás része az országosan elsőként lefényképezett falunk, melyet a közeli községháza előterében lehet megtekinteni. Bel- és külterületi házak láthatóan tablószerűen, utcák-dűlők szerint.

Mindezekben a lakosság összetételének megfelelően a nemzetiségi –német, bunyevác/horvát –jelleg is tükröződik, mint a községi krónikában. A Régi időkből megőrzött emlékek a távoli időkben zajlott eseményeket varázsolják elénk egy-egy valósághű pillanattal. Nekünk szólnak, a jelennek és jövőnek!

A belépés ingyenes!

Kérésre bármikor megtekinthető! Mindenkit szeretettel várunk!

 

82 total views, 1 views today