A Csávolyi Római katolikus Plébániatemplom története.

Sajnos a megbízható irodalmi források nem állnak rendelkezésre, mivel a Plébánia Történeti feljegyzései az úgynevezett História Domus  az 1980-90-es években eltűnt, így a templom története, építésének pontos körülményei a mai napig feltáratlanok.  Csávoly 1198. óta létező település. Valószínűleg ez oknál fogva is rendelkezett templommal a török hódoltság előtti időkben. A török azonban mindent elpusztított. Nyomai nem találhatóak.  A török kiűzése után ide betelepülők első dolga 1734 utáni időkben, nagy valószínűséggel egy sebtében fából, nádból, sárból emelt kápolna építése lehetett, ahová az 1722-ben öntött mai napig a temetőkápolnában lévő kis harangot is elhelyezték. Bajáról a ferences rendi barátok látták el az egyházi szolgálatot egészen 1748-ig, amikor is a kegyúr és egyben kalocsai érsek, Patacsics Gábor megalapította a plébániát, annak első plébánosaként Kalinka György-öt kinevezve. Nagy valószínűséggel az első plébános a mai napig álló, azóta többször bővített, plébániaépületben lakott, amelynek legutóbbi felújítása során a falakból előkerült egy 1747-ben égetett tégla. Így biztosak lehetünk abban, hogy szerény templom is állt a ma álló templomépület helyén. Ahogy a falu fejlődött, lakosainak száma gyarapodott szükségessé válhatott komolyabb templomépület építése. Ez Patacsics Ádám az alapító kalocsai érsek unokaöccsének és egyben utódjának lett a feladata, „akié a föld azé a vallás” alapon.  Így kegyúrként felépítette 1783-ra az egyhajós, toronnyal és sekrestyével, illetve oratóriummal ellátott templomot, és nagy valószínűséggel bővítették és felújították a plébánia épületét, azaz a paplakot is egyben. A templom homlokzatán ezért szerepel az építtető Érsek, Patacsics Ádám címere. Templom méretei: 35,75 m hosszú, 20,75 m széles. Titulusa: Urunk színeváltozása, ünnepe augusztus 6.

A falu bővülésével 1883-a szükségessé vált a templom bővítése is. A oldalfalakat áttörve, a támasztó pilléreket oszlopokká alakítva  oldalról megtoldották immár három hajóssá alakítva a templomot. Teljes barokk berendezéseit kicserélték, a főoltárt klasszicista jellegűre készítették benne elhelyezve az 1870-ben Johann Höfrich festő által a Rómában őrzött Raffaello :Urunk színeváltozásának másolatát, Szent Péter és Pál ,Tirolban készült szobraival egyetemben. A két oldalhajóba is mellékoltárok kerültek: Boldogságos Szűz Mária illetve Szent József oltára. Az Orgona 1892-ben Pécsett Angster József gyárában készült 8 regiszterrel, /Sípsor/  572, fém illetve fa síppal. Mivel a szűkös karzaton nem fért el az orgona, így a karzat is bővítve lett, – akár csak a templom- nem túl jól sikerült módon. 1916-ban Münchenben készült ólom-üveg ablakok, 1918-ban Tirolban faragott keresztúttal és Magyarok nagyasszonya szoborral bővült a templom. 1926-ban új oltárképet festett Kuczka György templomfestő, mely jelenleg az oldalhajóban látható. 1994-ben Schauer Miklós és Vörös Ferenc munkája nyomán oltárasztal és szószék készült a megújított liturgiának megfelelően Németországba kitelepítettek adományából. 2003-ban az oratórium kápolnává lett átalakítva Néri Szent Fülöp tiszteletére megáldva. 2008-ban a bejáratnál a jelenések 150-ik évfordulójára Lourdes-i barlang lett kialakítva, a régi szentélyelválasztó korlátot felhasználva. A közösséget 2013-ban Szent ll. János Pál pápa hajának ereklyéjével és annak őrzésére szolgáló pasztofóriummal ajándékozták meg. Tornyában jelenleg 3 harang lakik: Nagyharang kb. 420 kg. 1980-ban öntötték. Középső harang kb. 150 kg. 1830-ból. A Lélek harang kb. 50 kg és 1939-ből való.

A templom csak egy épület. Élővé, értékessé a benne imádkozó lelkek teszik!