Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2021. január 1-jei módosításainak hatálybalépésére tekintettel a birtokvédelmi eljárás illetékmentes eljárás lett. Erre tekintettel bár a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) nem került módosításra, de Magyarország Alaptörvénye 15. cikkének (4) bekezdése szerint a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. Így a R. illetékekkel összefüggő rendelkezései birtokvédelmi eljárásban nem alkalmazhatóak.
Ugyanakkor az eljárás megindításához szükséges egyéb kötelező tartalmi elemeket a birtokvédelmi kérelemnek tartalmaznia kell, ellenkező esetben a birtokvédelmi kérelem érdemi vizsgálat nélkül kerül elutasításra.
Birtokvédelmi eljárás kizárólag a panaszos kérelmére indulhat.
A kérelem szükséges tartalmi elemei a következők a R. 2.§ (2)-(4) bekezdésében foglalt előírásokra figyelemmel:
2.§ (2) A kérelem tartalmazza
a) a birtokvédelmet kérő nevét, lakcímét vagy székhelyét, továbbá aláírását vagy elektronikus formában benyújtott kérelem esetén annak az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti hitelesítését,
b) annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),
c) a birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, – ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
d) a jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
e) a birtoksértés időpontjára történő utalást,
f) a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.
(3) A kérelem előterjesztésével egyidejűleg a birtokvédelmet kérő benyújtja a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat, és képviselő eljárása esetén csatolja a meghatalmazást.
(4) A birtokvédelmet kérő a papír alapon előterjesztett kérelmet, valamint a kérelem mellékleteit eggyel több példányban nyújtja be, mint amennyi féllel szemben a birtokvédelmet kéri.
A birtokvédelem iránti kérelmet a hatóság megvizsgálja. Amennyiben a kérelem nem tartalmazza a jogszabály által meghatározott tartalmi elemet, hatóságunk a kérelmet határozattal elutasítja. Az R. alapján az eljárás határideje 15 nap (tolmács igénybevétele esetén 30 nap). Ám a 15 napos határidőbe nem számítanak bele, bizonyos a R.-ben részletezett határidők. Így a gyakorlati tapasztalatok alapján a kérelem benyújtását követően, ha nem kerül érdemi vizsgálat nélküli elutasításra a kérelem, akkor 30 napon belül kerül sor a határozathozatalra.
Ha a kérelem az összes szükséges elemet tartalmazza:
1) A hatóság a panaszolt felet nyilatkozattételre hívja fel és mellékelten megküldi a panaszos kérelmének és bizonyítékainak másolatát. Amennyiben a Panaszos fél (birtokvédelmet kérő) postai úton küldte meg vagy az ügyfélszolgálaton adta le birtokvédelmi kérelmét, úgy az eljárás megindításáról külön értesítjük a nyilatkozattételi felhívás kiküldésével egyidejűleg.
2) A panaszolt félnek a nyilatkozattételi felhívás kézhezvételétől számított 8 napja van arra, hogy nyilatkozzon a birtokvédelmi kérelemben foglaltakra. Ez a 8 napos időtartam az eljárási határidőbe nem számít bele.
3) Miután a nyilatkozattételi felhívás tértivevénye visszaérkezik, mindkét félnek tájékoztatást küldünk ki az eljárási határidők alakulásáról.
4) A bizonyítási eljárás befejezéséig a hatóság tisztázza a birtokvédelmi ügy tényállását. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket viszont annak a Félnek kell bizonyítani, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valósnak fogadja el. A Jegyző hivatalból bizonyítási eljárást nem folytat le, a Felek által állított tények alátámasztására a Feleknek kell bizonyítékot szolgáltatni.
5) Amennyiben valamelyik fél kérelmezi, vagy az iratok alapján hatóságunk szükségesnek látja, akkor helyszíni szemlét tart. A vonatkozó jogszabályok és joggyakorlat alapján, valamint az eljárási határidők rövidségére való tekintettel hatóságunknak nem kötelessége és módunkban sem álla feleket előzetesen értesíteni a helyszíni szemléről.
6) Az eljárási határidők alakulásáról kiküldött tájékoztatásban a felek nyomon tudják követni, hogy meddig van lehetőségük további bizonyítékokat benyújtani, illetve a jegyzőnek meddig kell a határozatot meghoznia.
7) A határozat alapvetően kétféle lehet: amennyiben a panaszos nem tudja minden kétséget kizáróan bizonyítani a birtoksértés elkövetését, a hatóság elutasító határozatot hoz.
A birtoksértés bizonyítottsága esetén az eljáró hatóság a kérelemnek helyt adó határozatot bocsát ki, mellyel a panaszoltat kötelezi a birtoksértés előtti, eredeti állapot helyreállítására és a jövőre nézve eltiltja a további birtoksértéstől. A birtokvédelmi határozatban foglalt rendelkezést a kötelezettnek (a panaszoltnak) három napon belül végre kell hajtania. Helyt adó határozat esetén, amennyiben a panaszolt (kötelezett) a határozatban foglaltakat három napon belül nem hajtja végre, a panaszos végrehajtási kérelmet terjeszthet elő, írásban benyújthatja azt az ügyfélszolgálaton, vagy személyesen az ügyintézőnél, illetve postai úton is megküldheti. E-mailen benyújtott végrehajtási kérelem alapján nem áll módunkban végrehajtási eljárást kezdeményezni!
8)A határozatot sérelmesnek tartó Fél az ellenérdekű Fél ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül pert kezdeményezhet, melyben kérheti a jegyzői határozat bíróság általi megváltoztatását.
9) A határozatot sérelmesnek tartó Fél kereseti kérelmében kérheti a végrehajtás felfüggesztését, melyről a bíróság soron kívül határoz. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzést a bíróság a jegyzőnek is megküldi.
10) A bíróság nem a jegyzői határozatot vizsgálja felül, hanem a birtokláshoz való jogosultság alapján hozza meg ítéletét.
Jogszabályok:
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről,
17/2015. (II.16) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról,
2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
2017. évi I. törvény a közigazgatási rendtartásról,
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról,
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról,1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
